Esti ének ÉE 358. (Népi gyűjtés)

1. A fényes nap immár elnyugodott,
a föld színe sötétben maradott
nappali fény éjjelre változott,
fáradtaknak nyugodalmat hozott.
2. Minden élő megy nyugodalomra,
az Istentől elrendelt álomra.
De én, Uram, úgy megyek ágyamba,
mintha mennék gyászos koporsómba.
3. Vessünk számot hát, édes Istenem,
hogy lelkemet ne kelljen féltenem,
hogy lehessen bátrabban szólanom,
midőn meg kell előtted állanom.
4. Színed előtt minden nap elesem,
de te lettél Atyádnál kezesem,
ha megtartasz holnapi napodra,
nem fordítom azt megbántásodra.