Roger testvér imádsága

Feltámadt Krisztus, te olyannak fogadod el szívünket, amilyen. Miért kellene hát arra várnunk, hogy megváltozzék a szívünk, mielőtt elindulnánk feléd? Te fogod átalakítani. Lángra gyújtod lelkünk csipkebokrát. Nyitott sebeinket át árasztod belénk szeretetedet. Éppen fájdalmaink által termékenyíted meg a veled való közösséget. Hangod megtöri éjszakánk sűrűjét, és megnyílnak bennünk a dicsőítés kapui.